A legkoraibb érésű fajta. A növény gyors kezdeti fejlődésű, jó vírusellenálló képességgel.
A szakaszolt vetés során a vetésidőpontok helyes meghatározása a legnehezebb feladat.
A desszert típus nagy értéke, hogy az éréskezdetet követően akár 1 héten keresztül is jó minőségű termést takaríthatunk be.
A forgalomban lévő desszert- és csemegekukorica fajták mindegyike F1 hibrid, így joggal várhatnánk el, hogy a vetőmagból egyformán fejlett növények és azokon egyöntetűen szép csövek fejlődjenek. A gyakorlatban nem mindig sikerül elérni ezt az optimális állapotot. Az egyes magok ugyan genetikailag teljesen egyformák, ám a vetéskor többé-kevésbé elérő körülmények közé kerülnek. Az egyik mag egy kicsit mélyebbre juthat, a másik kissé nedvesebb környezetbe, a harmadikra rögösebb vagy éppen tömörebb takaróföld kerül, és még sorolhatnánk a kisebb-nagyobb különbségeket, melyen aztán számottevően befolyásolják az adott mag csírázását, kelését. Mindezek hatására a magvak egy része vontatottabban, később kel ki, mint a többi. A kelést követően, a növekedés során a kezdetben lemaradt növények hátránya csak fokozódik, hiszen a vízért, tápanyagért és fényért való küzdelemben alulmaradnak az erősebb társaik mellett. Ezek a növények már csak kicsi csövet képesek fejleszteni, vagy sokszor még azt sem, és végső soron a növényállományban haszontalan, sőt káros "gyomnövénnyé" válnak.
Mit tehetünk az egyöntetű növényállomány kialakítása érdekében? Mindenekelőtt a magágykészítést és a vetést végezzük el a lehető leggondosabban (lásd a "Desszertkukoricák vetése" című cikket). Emellett az úgynevezett "kettős vetés" módszerével igen eredményesen alakíthatunk ki egyöntetű és kellő sűrűségű növényállományt, ami magas terméshozamot és kiváló minőséget biztosít. A kettős vetés lényege, hogy a kívánt tőszámnál kétszer több magot vetünk el, majd a kelés után az optimális sűrűségűre egyeljük a növényeket. Kézi vetés esetében egy fészekbe vessünk 4 szemet, amiből majd két fejlett növénykét hagyjunk meg. Gépi vetésnél a sortávolság változatlanul hagyásával a soron belüli magsűrűséget növeljük. Kelés után, kb. arasznyi növénymagasságnál távolítsuk el (kézzel vagy kapával) a gyenge vagy rovarrágott növényeket, és így szabályozzuk be az adott területen optimálisnak tekintett tőszámot (4-6 növény/m2) A kettős vetés módszerével 6 éven keresztül végzett kísérleteink tapasztalatait az alábbiakban foglaljuk össze:
Vajon megéri? Sokan úgy gondolhatják, hogy a kettős vetés igen költséges módszer, hiszen több vetőmagra van szükség. érdemes egy kicsit számolni: Ha a kívánt tőszám 5 növény/m2, akkor ehhez a hagyományos vetési módszerrel 6 magra, míg kettős vetés esetén 10 magra van szükség. A plusz 4 mag költsége mintegy 10 Ft, azaz termőtövenként mindössze 2 Ft. Többéves kisüzemi termesztési tapasztalataink alapján a kettős vetés plusz vetőmagköltsége 6-10-szeresen megtérült a hozam- és minőségjavulás által.A kockázatos korai vetésszakaszok (április eleje) alkalmával, továbbá kedvezőtlen talajállapot esetén a kettős vetés módszerét feltétlenül ajánljuk!