A Dessert 80 vírusellenálló utódja. Termése igen nagy méretű, kiegyenlített.
A szakaszolt vetés során a vetésidőpontok helyes meghatározása a legnehezebb feladat.
A desszert típus nagy értéke, hogy az éréskezdetet követően akár 1 héten keresztül is jó minőségű termést takaríthatunk be.
Már nem kapható, helyette a nagyobb csövű és vírusellenálló utódját, a GYÖNGYHAJNAL-t forgalmazzuk.
TALAJIGÉNY: A középkötött vagy laza, szervesanyagban gazdag, jó tápanyagellátottságú talajokat kedveli.
TALAJELŐKÉSZÍTÉS: Őszi mélyszántás minden talajtípuson ajánlott. A magágykészítés fő szempontja, hogy a talaj jó szerkezetű, egyenletes felszínű és kellően ülepedett legyen a vetés idejére. Igen kedvező hatású, ha földdé érett istállótrágyát vagy más humusztrágyát sekélyen a talajba keverünk. A magvak kevés tartaléktápanyagot tartalmaznak, ezért a termesztés eredményessége jórészt a magágykészítés minőségétől függ!
FAJTAVÁLASZTÁS: Viszonteladók részére történő nagybani árutermelésre desszert típusú fajtákat vessünk: április elején* Dessert R68 vagy Dessert R72, április közepén Dessert R72 és Dessert R78, majd májusban 1-2 hetenként szakaszolva Dessert R78. A Dessert R78 egészen július elejéig vethető.
Vetési javaslatunk helyi piacokra: április első felében Gyöngyhajnal és Nugat 72, majd május elejétől 1-2 hetenként szakaszolva ismételten a Nugat 72 - egészen akár július közepéig.
IZOLÁCIÓ: Termesszük elkülönítve a takarmánykukoricától és a pattogatókukoricától. A desszert típusú fajtákat az eltérő típusú csemegekukoricától (nugát és hagyományos) is izolálni kell. Legegyszerűbb, ha az eltérő típusú fajtákat egymástól kb. 50 m távolságra vetjük. Az izoláció úgy is megoldható, hogy az elkülönítendő fajták közül csak a legalább egy héttel eltérő tenyészidejűeket vetjük együtt. Az azonos tenyészidejű izolálandó fajták esetében pedig az egyiket 2 héttel később vessük.
VETÉSIDŐ: A vetést április közepe után kezdhetjük, amikor a talaj hőmérséklete már meghaladja a 10 C°-ot.
*Ennél korábban, április elején is megkockáztathatjuk a vetést, ám ekkor mindenképpen több magot vessünk. A vetést egészen július elejéig folytathatjuk: eleinte kéthetente, majd 10 naponként, és júniusban már hetente ismételve. Így július elejétől az első őszi fagyokig egyenletesen elláthatjuk a piacot friss áruval.
VETÉSMÓD: Gépi vetésnél ajánlott sűrűség: 60-70 ezer szem/ha. Korai, április eleji vetés alkalmával, valamint kedvezőtlen talajállapot esetén hektáronként 100-120 ezer szemet vessünk. Ez esetben kelés után, kb. arasznyi növénymagasságnál egyeljünk, hektáronként 50-55 ezer növényt meghagyva (átlagosan 25 cm-enként egy növényt, 76 cm sortávnál). Kézi vetés esetén vessük fészekbe, 80x50 cm távolságra, egy fészekben 3 szemet. Kelés után egyeljünk: 2 egyformán fejlett növényt hagyjunk fészkenként.
VETÉSMÉLYSÉG: SEKÉLYEN KELL VETNI: középkötött talajon 2-3 cm, homokon 3-4 cm mélyre!
Igen fontos az egyenletes vetésmélység, amihez gondos magágykészítés és precíz vetőgépbeállítás szükséges.
GYOMÍRTÁS: A magról kelő gyomok irtására közvetlenül a kelés előtt a Stomp (esetleg a Wing P), kelés után a Laudis használható. Az ellenálló gyomokat sarabolással, vagy sekély kultivátorozással irtsuk.
ÁPOLÁS: A fiatal növények fejlődését minden eszközzel segítsük. A rendszeres sekély talajlazítás és gyomtalanítás mellett a fejtrágyázást és az öntözést igen meghálálja. Legkésőbb a virágzás kezdetétől érésig rendszeresen öntözzünk. A fattyazás kellő növényszám, valamint jó vízellátás esetén felesleges, sőt káros.
NÖVÉNYVÉDELEM: Védekezzünk a talajlakó kártevők ellen talajfertőtlenítéssel (pl. Force 1,5 G) vetés előtt a talajba keverve vagy vetéskor a mag mellé adagolva.
A kukoricamoly- és bagolylepkelárvák gyérítésére szerkombinációval (pl. Karate + Coragen) ajánlott permetezni a virágzás kezdetén, majd 5 naponként még kétszer ismételve.
A golyvásüszög- és a vírusfertőzés kockázata leginkább azzal csökkenthető, ha a növényeket már a keléstől kezdődően szükség szerint rendszeresen öntözzük!
SZEDÉS: Akkor kezdhetjük a szedést, amikor a szemek már a cső felső harmadában is kitelnek és világossárgára színeződnek. Legjobb a hűvös hajnali órákban szedni a termést.
FŐZÉS: A forrásban lévő vízbe tett csöveket az újraforrástól csak 10 percig főzzük!
TARTÓSÍTÁS: Célszerű morzsoltan gyorsfagyasztani. A szemeket éles késsel, soronként vágjuk le a csutkáról. Előfőzés (10 perc) után hideg vízzel öblítsük le, szűrjük le, majd műanyag zacskókba csomagolva gyorsfagyasszuk. Az egész cső is hasonló módon fagyasztható.
A forgalomban lévő desszert- és csemegekukorica fajták mindegyike F1 hibrid, így joggal várhatnánk el, hogy a vetőmagból egyformán fejlett növények és azokon egyöntetűen szép csövek fejlődjenek. A gyakorlatban nem mindig sikerül elérni ezt az optimális állapotot. Az egyes magok ugyan genetikailag teljesen egyformák, ám a vetéskor többé-kevésbé elérő körülmények közé kerülnek. Az egyik mag egy kicsit mélyebbre juthat, a másik kissé nedvesebb környezetbe, a harmadikra rögösebb vagy éppen tömörebb takaróföld kerül, és még sorolhatnánk a kisebb-nagyobb különbségeket, melyen aztán számottevően befolyásolják az adott mag csírázását, kelését. Mindezek hatására a magvak egy része vontatottabban, később kel ki, mint a többi. A kelést követően, a növekedés során a kezdetben lemaradt növények hátránya csak fokozódik, hiszen a vízért, tápanyagért és fényért való küzdelemben alulmaradnak az erősebb társaik mellett. Ezek a növények már csak kicsi csövet képesek fejleszteni, vagy sokszor még azt sem, és végső soron a növényállományban haszontalan, sőt káros "gyomnövénnyé" válnak.
Mit tehetünk az egyöntetű növényállomány kialakítása érdekében? Mindenekelőtt a magágykészítést és a vetést végezzük el a lehető leggondosabban (lásd a "Desszertkukoricák vetése" című cikket). Emellett az úgynevezett "kettős vetés" módszerével igen eredményesen alakíthatunk ki egyöntetű és kellő sűrűségű növényállományt, ami magas terméshozamot és kiváló minőséget biztosít. A kettős vetés lényege, hogy a kívánt tőszámnál kétszer több magot vetünk el, majd a kelés után az optimális sűrűségűre egyeljük a növényeket. Kézi vetés esetében egy fészekbe vessünk 4 szemet, amiből majd két fejlett növénykét hagyjunk meg. Gépi vetésnél a sortávolság változatlanul hagyásával a soron belüli magsűrűséget növeljük. Kelés után, kb. arasznyi növénymagasságnál távolítsuk el (kézzel vagy kapával) a gyenge vagy rovarrágott növényeket, és így szabályozzuk be az adott területen optimálisnak tekintett tőszámot (4-6 növény/m2) A kettős vetés módszerével 6 éven keresztül végzett kísérleteink tapasztalatait az alábbiakban foglaljuk össze:
Vajon megéri? Sokan úgy gondolhatják, hogy a kettős vetés igen költséges módszer, hiszen több vetőmagra van szükség. érdemes egy kicsit számolni: Ha a kívánt tőszám 5 növény/m2, akkor ehhez a hagyományos vetési módszerrel 6 magra, míg kettős vetés esetén 10 magra van szükség. A plusz 4 mag költsége mintegy 10 Ft, azaz termőtövenként mindössze 2 Ft. Többéves kisüzemi termesztési tapasztalataink alapján a kettős vetés plusz vetőmagköltsége 6-10-szeresen megtérült a hozam- és minőségjavulás által.A kockázatos korai vetésszakaszok (április eleje) alkalmával, továbbá kedvezőtlen talajállapot esetén a kettős vetés módszerét feltétlenül ajánljuk!